Az ezredfordulót követően megélénkült a Kárpát-medencei magyar kisebbségek demográfiai vizsgálata. A legtöbb munka az erdélyi és a szlovákiai magyar közösség népesedésével kapcsolatban látott napvilágot. A kutatások egyrészt a magyar közösségeket érintő folyamatokat dokumentálták, másrészt az adott ország/társadalom népességfejlődési kontextusában helyezték el azokat. Kötetünk folytatni és elmélyíteni kívánta ezt a vonulatot, e mellett azonban újdonságát abban látjuk, hogy az összehasonító vizsgálatok felé tesz egy jelentős lépést.
Kincses Kolozsvár - ma (szerk. Réti Tamás)
A tanulmánykötet Kolozsvár és Kolozs megye gazdasági viszonyait és a régió átalakulását vizsgálja. Kolozsvár gazdasági fellendülése 2004 után érzékelhető, mert a korábbi városvezetés korlátozta a külföldi tőkebefektetések beáramlását. Azóta a város és környezete gyors és nagyarányú fejlődésen ment keresztül. A várost 2008-ban már „új technopolisként" kezdték emlegetni, ami a kutatásra-fejlesztésre szánt jelentős tőkebeáramlásnak köszönhető.
A kötet négy, egymáshoz lazán kapcsolódó, rövid fejezetének közös vezérfonala a decentralizáció, azaz, hogy az önkormányzati autonómia megerősítése miként segíthetne azon kisebbségek helyzetén, amelyek helyi szinten többséget alkotnak. Habár Szerbiában három ilyen kisebbség is él – a szandzsáki bosnyákok, a Preševo-völgyi albánok és a vajdasági magyarok – az önkormányzati autonómia hatásainak elemzésekor az első két csoport kapott kiemelt figyelmet, mivel megoldatlan problémáik biztonsági kockázatot is jelentenek, amelyek veszélyeztethetik Szerbia és a tágabb régió stabilitását, és ami miatt különösen fontos lenne Szandzsákban és Preševo-völgyben a feszültségeket kiváltó okokra összpontosítani. A Vajdaságról szóló fejezet a tartományi autonómia kisebbségi dimenzióját elemzi a magyar kisebbségre vonatkoztatva.
Állam és kisebbség Ázsiában - európai nézőpontból
Lassan két évtizede annak, hogy a kisebbségi kérdés, valamint az azzal összefüggő politikai és társadalmi problémák európai léptékkel mérve nagyon mély beágyazottságra és intézményesítettségre tettek szert a magyar politika berkein, illetve a társadalomtudományok keretein belül, elsősorban a határokon túli magyar közösségekkel összefüggésben. Ez a kisebbségekkel kapcsolatos magyar gondolkodás azonban nagyon is Európa-centrikus, ritkán tekint túl az öreg kontinens politikai horizontján. E kötet célja, hogy - az azonos címet viselő konferencia anyagai segítségével - bemutasson pár, az európai etnikai, kisebbségi konfliktusoktól természetszerűleg jelentősen különböző elméleti problémát vagy tényleges etnopolitikai konfliktust az ázsiai földrészről, és ezáltal felvillantson e gondolati hagyomány meghaladását talán lehetővé tevő útvonalat.
A kisajátított tér - A nemzeti képzelet Doru Munteanu és Wass Albert műveiben
Ágoston Vilmos jelen tanulmánya egészen eredeti és mondhatnám korszakalkotó munka eredménye. A román-magyar viszonyt - amelyről tudjuk, hogy örvendetesen megjavult az utolsó években, hiszen immár mindketten tagjai az Egyesült Európának, amely kizárja a szomszéd államok lakosságának és politikájának a konfliktusait - úgy vizsgálja, hogy külön-külön kutatja a viszony mélyebb okait és jelenségeit.
Az Ungváron (Ukrajna, Kárpátalja) élő József Attila-díjas író jelen kötetébe az ezredforduló évében és az utána következő esztendőkben (2000-2007) keletkezett azon publicisztikai írásait és esszéit válogatta be, amelyek a kárpátaljai régió magyarságának politikai, szociális és kulturális helyzetével foglalkoznak. Mindezt egyfelől a változó Európa történelmi háttere elé vetítette, másfelől igyekezett belülről szemléltetni, megértetni azt, milyen ellentmondásokkal terhesek a kárpátaljai magyarságot érintő kérdések.
Autonómia, liberalizmus, szociáldemokrácia
Az elmúlt években a baloldaliaknak és a liberálisoknak feltűnően kevés mondanivalójuk volt a határon túli magyarok autonómiaelképzeléseivel kapcsolatban, vagy messzebbről közelítve a kérdéshez, mintha tanácstalanság uralkodna a tekintetben, hogyan is kellene viszonyulni általában az autonómia eszméjéhez, illetve a kisebbségi jogok védelme szempontjából való felhasználhatóságához.
A határon túli magyarság és a magyar közszolgálati média - konferenciakötet
Az EÖKiK olyan szellemi műhely, amely a politika és a tudomány metszéspontjában keresi azokat az összefüggéseket és válaszokat, melyek a magyar kormány kisebbségpolitikáját a „zsákutcás magyar történelem" meghaladására sarkallják.
Közeledő régiók a Kárpát-medencében II. - Dél-Szlovákia, Erdély és a Vajdaság gazdasági átalakulása.
A Közeledő régiók a Kárpát-medencében első kötete 2004-ben azt vizsgálta, hogy a XX. század végén elindult változások során az átalakuló régiókban milyenek a gazdasági integráció esélyei. Jelen kiadványunkban, a Közeledő régiók II. kötetben a 2004-ben folytatott további kutatásaink eredményeit kívánjuk bemutatni. Tapasztalataink szerint a térségben élő emberekbe szinte történelmileg beivódott és életformává vált a gondoskodó állam jelenléte, a támogatás-függőség elfogadása, elvárása. Intézményeink is ennek jegyében szerveződtek/szerveződnek.
Az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány egyik fő kutatási iránya a Regionális innováció és többnyelvűség. Ennek keretében a Bezárkózás vagy felzárkózás? című kötetünkben a többnyelvű oktatási modellek vizsgálatával foglalkoznak a szerzők.
Közeledő régiók a Kárpát-medencében - Dél-Szlovákia, Erdély és a Vajdaság gazdasági átalakulása.
A globalizáció - aminek kialakulását a tartós nemzetközi stabilitás mellett az innováció segítette elő a rohamosan fejlődő és olcsóbbodó közlekedési, szállítási és távközlési technológiák révén - a politikai határokon átívelő gazdasági és társadalomfejlődési folyamatokat indított el. A verseny éles, és mindinkább a nemzetközileg elfogadott normák szerint értékelt piaci teljesítmények alapján alakul egy-egy régió jövőbeli versenyképessége, lakosságának életminősége.
Többnyelvű oktatás és EU-integráció. Az európai modell alkalmazhatóságáról a kisebbségi iskolákban.
1918-ban Magyarország határain 200 közút és 30 vasútvonal haladt át, ma - 2003-ban - csak 29 közúti és 21 vasúti határátkelőhely van. A számok egyértelműen jelzik a határokon átnyúló együttműködés fizikai akadályait; 80 év kiesett az időből.
A kisebbségek helyzete az 1990-es években a nemzetközi szervezetek tevékenységének előterébe került. A megnövekedett figyelem mind a kodifikáció, mind a szervezeti felépítés terén jelentős előrelépést hozott, s a nemzetközi szervezetek ma már számos lehetőséget kínálnak a kisebbségek számára jogaik érvényesítésére, az őket ért sérelmek orvoslására. Egyre nagyobb szükség mutatkozik tehát egy olyan gyakorlati útmutató iránt, amely lényegre törően, ugyanakkor közérthetően foglalja össze ezeket a nemzetközi dokumentumokat és mechanizmusokat.
Médianacionalizmus, kisebbségek és az EU-integráció
A szakirodalomban általában Európát jelölik meg a „nacionalizmus" fogalmának kialakulási tereként. Vannak, akik a francia forradalom óta eltelt idôszakban elemzik a „nemzet" kérdéskörét és a nemzeti érzés elôtérbe kerülésével magyarázzák többek között a forradalmak sikereit, a nemzetállamok létrejöttét, majd multinacionális birodalmak nemzetállamokra való lebomlását.
