Petrás Éva: A szlovák nemzettudat történetisége
Az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány összehasonlító nacionalizmus-kutatások projektjének újabb darabja a szlovák nemzettudat kialakulásának sajátosságait elemzi a történettudomány segítségével. Az összehasonlító nacionalizmus-kutatás ugyan még Magyarországon is kezdeti stádiumában tart és a nemzettudat kialakulására való tudományos reflexió még Szlovákiában is gyermekcipőben jár, mindazonáltal a jelenkori politikai, társadalmi és kulturális életben a nacionalizmus olyan mértékű jelenlétével kell számolnunk régiónkban, amely elengedhetetlenül szükségessé teszi az erről való gondolkodást.
Jakab Attila: A szlovákiai magyarság vallási arculata - Eredmények, folyamatok és perspektívák
A tanulmány tulajdonképpeni tárgya nem a történelmi Felvidék, hanem az a dél-szlovákiai terület, amely önmagában soha nem képezett semmiféle egységet. Itt él a magyar lakosság döntő többsége (94%); részarányuk pedig meghaladja a 10 %-ot. A földrajzi behatárolás mellett maga a vizsgálat tárgya is körülhatárolt: a magyar kisebbség vallási arculata, illetve ezen arculat alakulása Csehszlovákia és az önálló Szlovákia politikatörténetének különböző fázisaiban.
Majoros András: Piac határok nélkül
A kelet-magyarországi megyék vállalkozásai körében (2006. végén) végzett kérdőíves felmérésünk eredményei rámutatnak arra, hogy a térség gazdasági teljesítményét eddig is jelentős (a magyarországi vállalati szektor egészénél jóval nagyobb) mértékben meghatározta, és a jövőben még fontosabb lesz a romániai piac fejlődése (elsősorban az értékesítési lehetőségek alakulása).
Ilic Angéla: Egyházi és vallási közösségek szerepe a vajdasági magyarok identitásának megőrzésében
A Vajdasági magyarság kettős (nyelvi és vallási) kisebbségben él a Szerb Köztársaság területén, egy elhúzódó posztkommunista rendszerváltást átélő társadalomban, amely sok más kelet-európai országgal ellentétben nem békés úton, hanem háborúk során vált önálló állammá. Ennek következményeként az egész társadalomban megfigyelhető értékrendbeli összeomlás és krízis-mentalitás a magyar kisebbséget is sújtja. A jelen tanulmány különleges figyelmet szentel az 1990. óta lezajlott társadalmi és politikai folyamatok leírásának, amelyek kihatással voltak a valláshoz fűződő viszonyra a szerbiai társadalom egészében.
Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségű községeinek gazdasága
Az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 2003-ban indított gazdasági kutatása a környező országokban élő magyar közösségek és az általuk lakott régiók gazdasági és gazdaságszociológiai leírására törekszik. A vajdasági magyarokat érintő eddigi kutatásaink főleg Szerbia és a Vajdaság gazdasági helyzetét vizsgálták és csak érintőlegesen foglalkoztak a vajdasági magyarsággal, az információk nehéz elérhetősége miatt. Ez a kutatás ezt a hiányt kívánja pótolni, hiszen a térségek és egyes közösségek részletes (az eddigieknél mindenképpen részletesebb) gazdasági leírása nélkül nehéz megalapozott gazdaságfejlesztési stratégiát kidolgozni. E tanulmány célja, hogy alapul szolgáljon egy gazdaságfejlesztési koncepció elkészítéséhez, és ajánlásokat fogalmazzon meg a határon túli magyarok támogatási politikájára vonatkozóan.
Kelet-Közép-Európa XX. századi fejlődése után, - mely szigorú határokkal elválasztott, homogén egynemű nemzetállami törekvésekkel, autarch gazdasági berendezkedésekkel volt terhes-, az európai uniós integráció évtizedes határokat bont le. Az Európai Unió, alapelveinek megfelelően, lehetővé teszi a térségben élők számára a tőke, a munkaerő, az áruk és szolgáltatások szabad áramlását. Ennek következtében a Kárpát-medence azon országaiban, melyek az EU-bővítés során Magyarországgal együtt kerültek az Európai Unióba, vagy várhatóan az évtized végéig kerülnek be, az ott élő magyarok és az adott országokban élő többség fejlődési lehetőségei, gazdasági érdekei egybeesnek.
Jakab Attila: Értelmiségi sorsok Erdélyben - Jelenünk a történeti visszatekintés tükrében
A tanulmány a teljesség igénye nélkül igyekszik körüljárni az értelmiségi lét vagy értelmiségiség történelmi gyökereit. Célja gondolkodásra ösztönözni az olvasókat, és vitát gerjeszteni annak érdekében, hogy az európai és a globalizációs folyamatokkal és kihívásokkal szembesülni kényszerülő kárpát-medencei magyar értelmiség mindenekelőtt tisztázza a kisebbségi értelmiségi fogalmát, feltérképezze annak lehetőségeit és mozgásterét, illetve körülírja társadalmi feladatait - amennyiben léteznek ilyenek, és azok több-kevesebb pontossággal meghatározhatók. Mindezt a jelennek a múlttal való szembesítésével szándékszik megvalósítani, hiszen a múlt minél jobb ismerete egyik igen fontos eleme az önismeretnek. Az önmagunkról alkotott kép pedig döntő fontosságú a jövő szempontjából, hiszen az önismeret mindenképpen meghatározza, befolyásolja a jövőépítést.
Majoros András: Verseny és együttműködés
Románia uniós csatlakozásával új fejezet kezdődik a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlődése tekintetében. Bizonyos ágazatokban a két ország vállalkozásai közötti verseny erősödése valószínűsíthető, ugyanakkor számos területen a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés elmélyítésére nyílik lehetőség.
A tanulmány a Magyarország és Románia közötti kereskedelem, a tőkemozgások és a munkaerő-áramlás tendenciáit, valamint azok mozgatórugóit elemzi. Továbbá vizsgálja azt is, hogy a kétoldalú gazdasági kapcsolatok erősödésében milyen szerepet töltenek be (illetve milyen szerepet tölthetnek be a jövőben) a Romániával közvetlenül határos magyarországi (Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg) megyék.
A tanulmány a Magyarország és Románia közötti kereskedelem, a tőkemozgások és a munkaerő-áramlás tendenciáit, valamint azok mozgatórugóit elemzi. Továbbá vizsgálja azt is, hogy a kétoldalú gazdasági kapcsolatok erősödésében milyen szerepet töltenek be (illetve milyen szerepet tölthetnek be a jövőben) a Romániával közvetlenül határos magyarországi (Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg) megyék.
dr. Mézes Zsolt László: Külföldiek munkavállalása Magyarországon
A tanulmány átfogó jogi áttekintést ad a külföldiek magyarországi munkavállalásának meglehetősen összetett területéről. Az elemzés főként adatok összesítésével, azok egységbefoglalásával és megvilágító magyarázásával próbál hozzájárulni az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány által kitűzött egyik célhoz, mely szerint olyan gyakorlati elemző munkák készítésében vállal fő szerepet a kutatóintézet, amely a kisebbségvédelem gyakorlati vonatkozásait igyekszik előremutató jelleggel feltárni.
Böszörményi Jenő: Nyelvhasználati jogok a bírósági eljárásokban
Amíg egy perben valamennyi érdekelt fél ugyanazon a nyelven fejezi ki a legszabatosabban és a legárnyaltabban magát, s ezért nyelvválasztása feltételezhetően egy irányba mutat, a bírósági nyelvhasználat szabályozásával kapcsolatos problémák általában nem merülnek fel. A problémák akkor jelentkeznek, ha a felek legjobb önkifejezése más-más nyelvhez kötődik: egyáltalán nem beszélik egymás nyelvét, vagy ha beszélik is, az érvelés meggyőző ereje jobban képes érvényesülni az egyik vagy a másik nyelven.
Hegedűs Dániel: A határokon átívelő együttműködés nemzetközi jogi háttere I.
A sérelmi elvű, szimbolikus kisebbségpolitika meghaladását célzó törekvések egyik arkáns iránya napjainkban a kisebbségek által lakott területek, régiók infrastrukturális, gazdasági és civil társadalmi fejlődésének vizsgálata, illetve cselekvő formában, előmozdítása.
Jakab Attila: Csángóság és katolicizmus - Az identitástudat változásai
A különböző szerzők és kiadványok csángóknak, csángó-magyaroknak, magyar csángóknak, moldvai magyaroknak nevezik őket. Tulajdonképpen a magyar népi, nyelvi és kulturális közösség legkeletibb részéről van szó, akik a mai Románia területén, Moldvában, a Keleti-Kárpátok keleti lejtőin, a Szeret és annak mellékfolyói (Moldva, Beszterce, Tázló, Tatros) mentén, elsősorban a Bákó és a Románvásár környéki falvakban élnek, nehéz anyagi és társadalmi körülmények között.
A 2003-ban hasonló témában végzett kutatás egyik megállapítása az volt, hogy a vajdasági magyarok megmaradási esélyét rontják azok a gazdasági feltételek, amelyek között élnek. Ez a mára már szinte közhelyszámba menő kijelentés, úgy tűnik, továbbra is igaz; ebben a tekintetben sok változás nemigen történt az elmúlt két évben.
Zolnay János: Oktatáspolitika és etnikai szegregáció Miskolc és Nyíregyháza általános iskoláiban
Összehasonlító elemzések szerint a magyar oktatási rendszer az európaiak közül a legkevésbé biztosít egyenlő esélyeket az alacsonyabb iskolai végzettségű, és a szegényebb családokból származó gyermekeknek, illetve a leginkább szelektív. Nem kétséges, hogy az etnikai szegregáció csak tünete ennek a szelektivitásnak.
Jakab Attila: Székelyföld - mítosz és valóság
A teljességre, épségre törő emberi életnek nélkülözhetetlen eleme a valóságot tükröző, csonkíthatatlan történeti tudat. Szükségünk van rá azért is, hogy ne a gyökértelenség, az otthontalanság bizonytalanságával éljünk. Fel kell tárnunk múltunkat, mélyre kell fúrnunk, hogy felfakadhassanak önértéktudatunk forrásai, azok, amelyek - a mesebeli életvizéhez hasonlatosan - segíthetnek újjászületetté varázsolni bennünket, akiket hosszú idő óta sorvaszt a kisebbrendűségbe taszítottság, gyötör a megalázottság.
