Magyarul beszélő magyarok

Közéleti írásában főleg a kárpátaljai magyarság morális válságával, az anyaországgal fenntartott viszonyának ellentmondásaival, a határon belüli és túli magyarság politikai és ideológiai megosztottságával foglalkozik. Külön elemzi e népcsoportnak (és vezető rétegének, értelmiségének) a kölcsönviszonyát Ukrajnával, Magyarországgal és önmagával. Figyelmet fordít az anyaország EU-csatlakozásával előállt új helyzet sajátosságaira és arra a körülményre, hogy ma Kárpátalján egymással harcban álló két magyarságszervezet igyekszik a közösség érdekképviseletét ellátni, minek következtében energiák jelentős része belharcokra fecsérlődik el. A szerző arra a következtetésre jut, mindez nem is annyira politikai vagy gazdasági, hanem morális válságba sodorja a kérdéses nemzetrészt.

Esszéiben kritikusan szembenéz a kisebbségi irodalmak létének vagy nemlétének általános kérdéseivel csakúgy, mint a saját régiójában tapasztalt tendenciákkal. Számba veszi az írógenerációkat, elemez folyamatokat és irányzatokat, stílusokat, érint életműveket, foglalkozik az információs forradalom identitásformáló hatásával, értékel új könyveket; tényekre alapozva vonja le vállaltan szubjektív, gyakran élesen fogalmazott következtetéseit. Szemléletesen, olykor képekbe ágyazottan mutatja be a visszás helyzeteket. Szavain egyszerre érződik a kritikus hozzáállás, az ironikus megközelítés és a féltő aggodalom.

Balla D. Károly nemcsak írásainak tárgyát mutatja be, hanem számot ad önmagáról is, bepillantást enged egy olyan alkotó gondolatvilágába, aki ugyan mindennapi létében szűkebb környezetéhez szorosan kötődik, de elveti a rezervátum-lét bezártságát, szemléletének kitágításával szélesebb dimenziókat keres, kevéssé törődve azzal, hogy véleménye gyakran élesen ütközik mind a közbeszédben kialakult sztereotípiákkal, mind a határon túli magyarsággal kapcsolatos hivatalos álláspontokkal.