Ágoston Vilmos: Magyar és román szélsőséges honlapok

Elemzésünk természetesen nem terjed ki a teljes anyagra, hiszen az ily módon felfogott „szélsőséges" tartalomnak még a számszerű felbecsülése is lehetetlennek tűnik a mai elektronikus eszközök világában. Ennek ellenére, a felsorolt esetek többsége tanulságos lehet azoknak, akik szeretnének elgondolkozni az internethasználat egyik alapvető dilemmáján: meddig terjedhet a „szólásszabadság" gyakorlata? További felmerülő kérdés, hogy vajon lehet-e törvényekkel szabályozni az internet tartalmi vonatkozásait? Sőt, lehet-e védeni az egyéneket, kisebbségeket az uszító, nemegyszer megsemmisítéssel fenyegető internetes tartalmak ellen, anélkül, hogy sérülne a véleménynyilvánítás és szólásszabadság jogilag biztosított intézménye? Lehet-e valamilyen védelmet nyújtani az ellen, amikor hamis híreket, álnév mögé bújtatott rágalmakat, etnikai, emberi jogokat tagadnak, vagy ha olyan tartalmakat közölnek az interneten, amelyeket a nemzetközi jogban is diszkriminatívnak, emberiség elleni uszításnak tartanak? Mivel az internet egyszerre globális, de egyúttal a legszemélyesebb kapcsolatteremtő, társadalomra ható eszköz, a helyi szabályozásnak több nehézsége éppen a globális jellegéből fakad. A külföldi, többnyire távoli ország szerverein feltett honlapok tartalmának helyi szűrésére nincs lehetőség. Ugyanakkor, amint az tanulmányunkból kiderül, a szolgáltatóknak lehetőségük nyílik arra, hogy letiltsanak bizonyos honlapokat, amelyeket nem tartanak méltónak, összeegyeztethetőnek üzleti jó hírükkel.