Majoros András: Piac határok nélkül

Potenciális tartalékokra utal azonban az, hogy a helyi vállalkozások többsége még csak az eseti lehetőségeket kihasználva, vagy még egyáltalán nem exportált a szomszédba. A cégek összességében optimisták Románia uniós csatlakozását illetően, ugyanakkor 2007-től mind a romániai, mind a magyarországi piacon intenzívebb versenyre számítanak. A vámhatárok megszűnésének nemcsak „nyertesei", hanem „vesztesei is lesznek: a térségben továbbra is meghatározó súllyal bíró, alacsonyabb hozzáadott értéket előállító ágazatok (elsősorban a textil-, fa- és bútoripar) képviselőinek versenyhátránya vélhetően tovább nő majd a romániai konkurencia növekedésével. A kelet-magyarországi megyékben jelen lévő külföldi érdekeltségű cégek számára Románia az egyik legfontosabb exportpiac. Ez rámutat a térség gazdaságának sebezhetőségére: számolni kell azzal, hogy a „multik" egy része - a korábbi exportot helyi termeléssel felváltva - a szomszédos országba helyezi át tevékenységét.

A kis- és középvállalkozások (kkv-k) fontosnak tartják az állami szerepvállalást, és felhívják a figyelmet arra, hogy nem állnak rendelkezésre naprakész információk arról, hogy az állam milyen szolgáltatásokkal és támogatásokkal segítheti őket a külpiaci terjeszkedésben.

A tanulmányban bemutatott állami hátterű intézmények tevékenységének hatékonyságát nehéz megítélni. Nincsenek ugyanis (széles körben ismert) információk az állami költségvetésből finanszírozott exporttámogatások és tőkebefektetések eredményeiről. Ráadásul a hazai vállalkozások részéről sincsenek rendszeres visszajelzések az intézmények szolgáltatásainak eredményességéről, és a hazai statisztikai számbevétel alapján sem tudunk megbízható következtetéseket levonni a kkv-k külpiaci aktvitásának alakulását illetően.

Fontos, hogy a hazai külgazdasági stratégia a jövőben ne kizárólag a külföldi tőkevonzás feltételeinek javítására épüljön. A magyar gazdaság nemzetközi versenyképességének növeléséhez ugyanis a hazai piacot „kinőtt" vállalkozások külpiaci megjelenése/terjeszkedése is jelentős mértékben hozzájárulhat. Kétségtelen, hogy szűk a mozgástér, azonban az uniós versenyszabályok is lehetővé teszik, hogy az állam a jelenleginél nagyobb szerepet vállaljon a kkv-k nemzetközi versenyképességének erősítésében.