Állam és kisebbség Ázsiában - európai nézőpontból

Lassan két évtizede annak, hogy a kisebbségi kérdés, valamint az azzal összefüggő politikai és társadalmi problémák európai léptékkel mérve nagyon mély beágyazottságra és intézményesítettségre tettek szert a magyar politika berkein, illetve a társadalomtudományok keretein belül, elsősorban a határokon túli magyar közösségekkel összefüggésben. Ez a kisebbségekkel kapcsolatos magyar gondolkodás azonban nagyon is Európa-centrikus, ritkán tekint túl az öreg kontinens politikai horizontján. E kötet célja, hogy - az azonos címet viselő konferencia anyagai segítségével - bemutasson pár, az európai etnikai, kisebbségi konfliktusoktól természetszerűleg jelentősen különböző elméleti problémát vagy tényleges etnopolitikai konfliktust az ázsiai földrészről, és ezáltal felvillantson e gondolati hagyomány meghaladását talán lehetővé tevő útvonalat.
A gyűjtemény olyan elméleti témákat dolgoz fel, mint a 20. századi kínai politikai fejlődés meghatározó alakja, Szun Jat-szen nemzeti doktrínája, az indiai tamil nemzetfejlődés, a vallási alapú államépítés kérdése Bangladesben és Pakisztánban, vagy a kisebbségek és a hatalom viszonya az arab világban, a gyakorlatias esettanulmányok pedig bepillantást engednek a Srí Lanka-i tamil-szingaléz konfliktus hátterébe, vagy a Tajvanon élő kisebbségek helyzetébe, megfoghatóvá téve ezáltal az etnikai konfliktusok és kisebbségpolitikák európai mainstreamtől eltérő jellegzetességeit.

Az Európa-centrikus magyar kisebbségpolitikai gondolkodás bizonyos kinyitása - természetesen nem megkérdőjelezve az objektíven adott geopolitikai preferenciákat - elengedhetetlen, hiszen a közös európai kül- és biztonságpolitikán keresztül a magyar külpolitika aktorai is szembesülnek ezekkel a kihívásokkal, melyekre európai minőségükben nem mindig a klasszikus államközi diplomácia bevált válaszait kell adniuk. E kérdések közül több akár közvetlen hatással is bírhat az EU biztonságpolitikai helyzetére, akár az energiabiztonsággal, akár az esetleges migrációs hatással, akár az egyik legnagyobb globális kereskedelmi partner, Kína reakcióival összefüggésben. Azt a dimenziót pedig ugyancsak nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy egyes ilyen jellegű konfliktusok kezelésében az EU által szorgalmazott kisebbségvédelmi megoldások - egy koherens uniós emberi és kisebbségi jogi politika követelése mellett - áttételesen hozzájárulhatnak a kisebbségi kérdés Európai Unión belüli intézményesítéséhez és ezáltal a magyar kisebbség- és nemzetpolitika prioritásainak megvalósulásához is.

Kötetünkben az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány által a Politológiai Párbeszéd Társasága közreműködésével 2006. március 10-11-én rendezett konferencián elhangzott előadások egy részének írott változatát nyújtjuk át az Olvasónak.