Cigánynak lenni Magyarországon - Jelentés 2007 - A gyűlölet célkeresztjében (Paskó Ildi, Törzsök Erika, Zolnay János szerk.)

A magyarországi roma közösségek helyzetét a szegénység, a közel két évtizedesmunkapiaci kirekesztés és a fokozódó térbeli és közoktatási szegregáció jellemzi. Aromákkal kapcsolatos kormányzati cselekvés tehát mindenekelőtt társadalompolitikafeladat és nagyban függ az éppen hivatalban lévő kormány gazdasági és elosztásielveitől és persze tényleges lehetőségeitől. Vannak azonban a roma társadalomléthelyzetének olyan speciális jellegzetességei, amelyek nem teszik teljesen üresséa „romapolitika” kifejezést. A szegregáció alapvetően tünete a magyarországi közoktatásnagyfokú egyenlőtlenségeinek, de azért a roma diákok helyzete mégiscsakegyedi, mivel arányuk az adott iskola piaci pozíciójának legfontosabb ismérve. Atartós munkanélküliség sem csupán roma probléma, de az állásra jelentkező romáknakmeg kell küzdeniük a diszkriminációval is. De a gyűlölet célkeresztjébenis kifejezetten a romák állnak: ebből a szempontból 2007 vízválasztó volt. Immárnemcsak uszító honlapok szítják az indulatokat, de megalakult egy nyilas szimbólumokathasználó paramilitáris szervezet, amely ősszel elkezdte megfélemlítő akcióita romák lakta településeken. Néhány elítélő nyilatkozaton kívül a kormánynak egyelőresejtelme sincs arról, hogyan reagáljon erre a fejleményre, a parlamenti ellenzékés a hozzá közelálló sajtó pedig távlatos és felelős magatartás helyett igyekezettpolitikai tőkét kovácsolni a gárda megalakulásából.

Az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány Roma jelentéssorozatának mostani kötete nem annyira a 2007. év legfontosabb eseményeire, mintinkább problémáira kívánja irányítani az olvasó figyelmét.

A kötet Lakatos Elza rövid, megrázó riportjával kezdődik. Emlékezésről és felejtésrőlvan szó egy Várpalota melletti tó kapcsán, ahol száznál is több romát lőttekagyon a második világháború utolsó hónapjaiban a magyar csendőrök. De erre ahelyszínen nem lehet emlékezni: a kivégzés helyén korábban vidámpark volt, mapedig horgásztó, amit egy vállalkozó kerítéssel zár el a külvilágtól. A temetetlenségállapota nemcsak a halottaktól tagadja meg a méltóságot és a gyászt, de a ma élőketis szembesíti újra meg újra a múlt lezáratlanságával, csakúgy, mint az elárasztotterdélyi Bözödújfalut ellepő tározóból kimeredő templomtorony, amely egyszerreemlékezteti a tó partján piknikezőket az 1944-ben deportált székely szombatosokés a később elpusztított Maros megyei falu temetetlen állapotára.

A szegénység nem új keletű probléma, de 2007-ben sokan, sokféle szempontbólhasonlították össze az egy helyben toporgó Magyarországot és a bátor reformokatvégrehajtó és dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkező Szlovákiát. Nem tagadjuk a szlovákiai gazdaság eredményeit, mégis fontosnak tartottuk, hogy bemutassunk egy másfajta szempontot is: Mészáros Magdolna és Mózer Péter a szegénység ésa munkanélküliség mértékét, a romák helyzetét és a problémákra adott válaszokatelemzi a két országban, Hídvégi Balogh Attila pedig felidézi a szociális ellátások megkurtításanyomán 2004-ben kitört kelet-szlovákiai éhséglázadásokat.

Románia EU-csatlakozása időszerűvé tette a két ország közötti munkaerő-migrációproblémáját. Az első évek mindenesetre nem igazolták azokat a várakozásokat,hogy az EU-bővítést követően romániai munkavállalók tömegesen keresnekmajd legálisan és illegálisan munkát Magyarországon. A kötetben Fleck Gábor és Eparu Krisztián foglalkozik a romániai romák migrációjával. Fleck Gábor írása áttekintéstad a probléma egészéről, míg Eparu Krisztián egy Magyarországon meglehetősenismeretlen közösséggel, a gáborcigányokkal ismerteti meg az olvasókat.

A szaktárca modellprogramnak tekintette a cigánytelepek felszámolásának projektjét,már csak annak csekély összege miatt is. Virág Tamás a projekt első fázisánakmérlegét igyekszik megvonni írásában.

Az iskolafenntartó önkormányzatoknak 2007 tavaszán kellett első ízben alkalmazniuka szabad iskolaválasztást, illetve az iskolai szelekciót korlátozó jogszabályokat. Zolnay János tanulmánya azt vizsgálja, hogy csökkent-e a jogszabályhelyalkalmazása folytán az iskolai szegregáció a 2007-ben beiratkozott első osztályosdiákok körében az előző évhez képest Pécsen, illetve, hogy vajon képes-e a városiönkormányzat összehangolni városfejlesztési és közoktatási politikáját. Az utóbbiprobléma azért időszerű, mert Pécs belterületén a 2001-es népszámlálás szerinttöbb alacsony státuszú lakás volt és több alacsony státuszú család élt, mint a kiterjedtbányászkolóniákon. A Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010 projekt a dél-dunántúlinagyváros fejlesztési szempontból legérzékenyebb területén akar nagyszabású ésnagymérvű dzsentrifikációs hatású fejlesztéseket megvalósítani. Miközben tehát aváros oktatáspolitikája valamiféle egyensúlyra törekszik és lehetőségeihez mértenigyekszik fékezni a közoktatási szegregációt, a fejlesztések szándékolt vagy nemszándékolt következménye az lesz, hogy szegény és cigány családok sokasága szorulki a város belterületéről. A folyamat következményeivel pedig utólag lesz majdkénytelen szembenézni az önkormányzat.

Az év ijesztő szenzációjáról, a Magyar Gárda megalakulásáról, annak hazai ésnemzetközi visszhangjáról ad részletes beszámolót Hidvégi Balogh Attila írása.

A sorozat hagyományaihoz híven az év romákkal kapcsolatos eseményeitösszegző kronológia segíti az olvasókat a tájékozódásban. A kötetet Zolnay János öszszegzőtanulmánya zárja.